2011. február 25., péntek
IFI evangélizálás
Az Úr kegyelméből a hétvégén IFI evangélizálást tartunk paptamásiban. Péntek este 7 órától az imaházban kezdődik. Igét hirdet Meláth Attila lelkipásztor (Vác). Szombaton és Vasárnap délután 4-től a helyi kultúrházban lesz megtartva az összejövetel. Szombaton délután a Kvint együttes is koncertezik. Élő közvetítés lesz itt. A következő hét elején Biharon hitmélyítő alkalmakat szervezünk este 7 órától ahol ugyancsak Meláth Attila lkp szolgál, élő közvetítés is lesz itt.
2011. február 9., szerda
Evangélizálás
Ezen a héten a Bihari Magyar Baptista Gyülekezetben van evangélizációs hét, a web oldalunkon nézhető on-line, majd vissza is nézhető. Ez egy új projekt ezért nem tökéletes, de imádkozzatok értünk és mi igyekszünk jól közvetíteni.
A média felhasználása az evangélizálásban
Úgy gondolom, hogy napjainkban az nem kérdés, hogy fel lehet-e használni a médiát az evangélizálásban? Talán inkább az a kérdés, hogy miként tudnánk hatékonyabban felhasználni?
Először is azt szeretném tisztázni, hogy mit értünk a média alatt. A kommunikációban a média az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió, stb.). A mediáció fogalma a közvetítés szóból eredeztethető, a médium pedig közvetítőt jelent. A média tehát csak egy eszköz, aminek a segítségével a „jó hírt” tovább adjuk.
A médiát önmagában ne tartsuk csodatevő eszköznek: egy amerikai felmérés szerint a friss megtértek 90% személyes barátságból eredő meghívásra jött el először abba a gyülekezetbe, amelyben később megtértek.
Az Úr Jézus egy egyszerű világba érkezett: amikor nem volt tömegkommunikáció, Jézus nem írt könyvet, nincs róla fényképünk vagy videó felvételünk. De az életének olyan hatása volt a tanítványaira, hogy azok felforgatták az akkor ismert világ nagy részét viszonylag rövid idő alatt és hatalmas területeket evangélizáltak be a média felhasználása nélkül. Jézus amikor tömegekhez beszélt, kihasználta az adott terep tulajdonságait (pl. a Hegyibeszédkor, vagy a Genezáret taváról mondott beszédekor), hogy nagyobb hallgatóságot szólítson meg. De fontos volt neki a személyes beszélgetés is: Nikodémussal, a samáriai asszonnyal; és a család látogatás is (Mária és Márta). A feladatunk az, hogy tanuljunk TŐLE evangéliumi életet élni és hatékonyan szolgálni: nyilvánosan és házanként, amint azt Pál is tette (ApCsel 20:20).
Az úttörő tanítványokról reánk maradt média a jóhír terjesztésére: az írott evangéliumok és az apostoli levelek voltak, ezek több mint ezer évig kéz írással lettek másolva. Guttenberg nyomdája forradalmasította a médiát, majd később az elektromos áram megjelenése nyitott új horizontokat. Már a 19. században a híres Baptista igehirdető: Spurgeon prédikációit morze kódos táviratokban az Egyesült Államokba továbbították az Atlanti Óceán alatti kábeleken, és a napilapokba közölték őket. A 20. század legkiemelkedőbb Baptista evangélistája: Billy Graham elsőként használta a rádió mellett a televíziót is az evangéliumi üzenet továbbítására. Napjainkban eddig nem látott sebességgel alakulnak ki új üzenet hordozók és kommunikációs lehetőségek, amik sokszor úgy tűnnek mintha a személyes kapcsolatok kárára mennének.
A modern kommunikációs eszközök veszélyeket is hordozhatnak magukban, először is az elszemélytelenedést. A hallgató nem ismeri az igehirdetőt, a virtuális közösség pedig igen felszínes és sokszor képmutatástól tarkított, pedig az evangélizáció célja, hogy a hallgatók egy személyes kapcsolatot alakítsanak az Úr Jézus Krisztussal. Másrészt a média hatására még inkább elkényelmesedik a hallgató, otthon ül a TV előtt csücsül és prédikációt hallgat, az ilyen hallgató nagyon nehezen fog életére nézve elkötelező döntést hozni, mikor az fáradsággal járna együtt. Harmadsorban a média fogyasztó: válogatós, arra figyel amire akar, de semmire nem tud összpontosítani hosszabb ideig. Ő a tipikus posztmodern ember, aki mindent maga akar eldönteni a saját tetszése szerint, hiányzik belőle a ragaszkodás – márpedig Krisztus nem erre hívott el bennünket. Az a gyülekezet, amelyik a médiára helyezi a fő hangsúlyt előbb utóbb képmutatóvá válik, mert a látványosságra és a külsőségekre fog törekedni, a közvetlen és bensőséges közösség ápolás helyett. Bármilyen modern is legyen egy média eszköz, soha nem pótolhatja a személyes kapcsolatokat, ezért járnak az emberek koncertekre és más helyekre.
Mindezek ellenére a média hasznos és fontos elsősorban a keresztyén jelenlét megerősítésében. A média eszközök nagy része semleges önmagában, de miért engedjük, hogy az ördög az internetet például, csak a maga hasznára és a lelkek elkárhozására használja? Vannak kereső emberek, akik ha a médiában találkoznak az evangéliummal, akkor elgondolkodnak rajta és később keresnek egy helyi közösséget is amelyiket látogassák. A média segít fizikai távolságban élő ismerősöknek rokonoknak, hogy hírt halljanak, vagy információhoz jussanak és így szorosabb kapcsolatban éljenek a helyi gyülekezetükkel (egyre többen dolgoznak például külföldön huzamosabb ideig). Vannak ezen kívül betegek, vagy olyanok akiket a munkahelyük köt le, de egy élő közvetítés által bekapcsolódnak a helyi gyülekezetük Istentiszteletébe.
Imádkozzunk egyensúlyért és azért, hogy az Úr újítson meg bennünket, hogy belsőnkben és médiában is hűen képviseljük Urunkat.
Először is azt szeretném tisztázni, hogy mit értünk a média alatt. A kommunikációban a média az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió, stb.). A mediáció fogalma a közvetítés szóból eredeztethető, a médium pedig közvetítőt jelent. A média tehát csak egy eszköz, aminek a segítségével a „jó hírt” tovább adjuk.
A médiát önmagában ne tartsuk csodatevő eszköznek: egy amerikai felmérés szerint a friss megtértek 90% személyes barátságból eredő meghívásra jött el először abba a gyülekezetbe, amelyben később megtértek.
Az Úr Jézus egy egyszerű világba érkezett: amikor nem volt tömegkommunikáció, Jézus nem írt könyvet, nincs róla fényképünk vagy videó felvételünk. De az életének olyan hatása volt a tanítványaira, hogy azok felforgatták az akkor ismert világ nagy részét viszonylag rövid idő alatt és hatalmas területeket evangélizáltak be a média felhasználása nélkül. Jézus amikor tömegekhez beszélt, kihasználta az adott terep tulajdonságait (pl. a Hegyibeszédkor, vagy a Genezáret taváról mondott beszédekor), hogy nagyobb hallgatóságot szólítson meg. De fontos volt neki a személyes beszélgetés is: Nikodémussal, a samáriai asszonnyal; és a család látogatás is (Mária és Márta). A feladatunk az, hogy tanuljunk TŐLE evangéliumi életet élni és hatékonyan szolgálni: nyilvánosan és házanként, amint azt Pál is tette (ApCsel 20:20).
Az úttörő tanítványokról reánk maradt média a jóhír terjesztésére: az írott evangéliumok és az apostoli levelek voltak, ezek több mint ezer évig kéz írással lettek másolva. Guttenberg nyomdája forradalmasította a médiát, majd később az elektromos áram megjelenése nyitott új horizontokat. Már a 19. században a híres Baptista igehirdető: Spurgeon prédikációit morze kódos táviratokban az Egyesült Államokba továbbították az Atlanti Óceán alatti kábeleken, és a napilapokba közölték őket. A 20. század legkiemelkedőbb Baptista evangélistája: Billy Graham elsőként használta a rádió mellett a televíziót is az evangéliumi üzenet továbbítására. Napjainkban eddig nem látott sebességgel alakulnak ki új üzenet hordozók és kommunikációs lehetőségek, amik sokszor úgy tűnnek mintha a személyes kapcsolatok kárára mennének.
A modern kommunikációs eszközök veszélyeket is hordozhatnak magukban, először is az elszemélytelenedést. A hallgató nem ismeri az igehirdetőt, a virtuális közösség pedig igen felszínes és sokszor képmutatástól tarkított, pedig az evangélizáció célja, hogy a hallgatók egy személyes kapcsolatot alakítsanak az Úr Jézus Krisztussal. Másrészt a média hatására még inkább elkényelmesedik a hallgató, otthon ül a TV előtt csücsül és prédikációt hallgat, az ilyen hallgató nagyon nehezen fog életére nézve elkötelező döntést hozni, mikor az fáradsággal járna együtt. Harmadsorban a média fogyasztó: válogatós, arra figyel amire akar, de semmire nem tud összpontosítani hosszabb ideig. Ő a tipikus posztmodern ember, aki mindent maga akar eldönteni a saját tetszése szerint, hiányzik belőle a ragaszkodás – márpedig Krisztus nem erre hívott el bennünket. Az a gyülekezet, amelyik a médiára helyezi a fő hangsúlyt előbb utóbb képmutatóvá válik, mert a látványosságra és a külsőségekre fog törekedni, a közvetlen és bensőséges közösség ápolás helyett. Bármilyen modern is legyen egy média eszköz, soha nem pótolhatja a személyes kapcsolatokat, ezért járnak az emberek koncertekre és más helyekre.
Mindezek ellenére a média hasznos és fontos elsősorban a keresztyén jelenlét megerősítésében. A média eszközök nagy része semleges önmagában, de miért engedjük, hogy az ördög az internetet például, csak a maga hasznára és a lelkek elkárhozására használja? Vannak kereső emberek, akik ha a médiában találkoznak az evangéliummal, akkor elgondolkodnak rajta és később keresnek egy helyi közösséget is amelyiket látogassák. A média segít fizikai távolságban élő ismerősöknek rokonoknak, hogy hírt halljanak, vagy információhoz jussanak és így szorosabb kapcsolatban éljenek a helyi gyülekezetükkel (egyre többen dolgoznak például külföldön huzamosabb ideig). Vannak ezen kívül betegek, vagy olyanok akiket a munkahelyük köt le, de egy élő közvetítés által bekapcsolódnak a helyi gyülekezetük Istentiszteletébe.
Imádkozzunk egyensúlyért és azért, hogy az Úr újítson meg bennünket, hogy belsőnkben és médiában is hűen képviseljük Urunkat.
2011. február 2., szerda
Evangélizáció
A héten Paptamásiban evangélizációs Istentiszteleteket tartunk este 7-től,
itt látható!
itt látható!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)