2012. január 23., hétfő
Hitmélyítő Paptamási
Február 27. és 29. között lesz élő adás is: Pénteken este 7-től, Szombaton este 7-től, Vasárnap délelőtt 10-től. Meghívott vendégünk Steiner József a Debreceni Trinity Baptista Gyülekezet lelkipásztora.
Földön futó lettem ...
... legalább is a lányom szerint. Nos ez a megállapítás nem a pénzügyi helyzetünkre utal és nem is arra, hogy költöznénk, hanem arra, hogy az elmúlt évben sokat rohangáltam. Mondtam neki félig viccesen félig komolyan, hogy itt a földön csak futni tudok és gurulni, (úszni ritkábban szoktam és még tudok ha nem felejtettem el)... mert szárnyaim nincsenek, tehát repülni nem tudok.
Mindenesetre statisztikát most nem teszek közzé, az összefoglaló ez: fizikailag, lelkileg és a reám rót feladatok szempontjából is egy nehéz éven vagyunk túl. Mindenért az Úré a dicsőség, mert nem hagyott el és megtapasztaltam, hogy nekem is elég az Ő kegyelme.
Volt hogy kértem képet a blogom számára ... és nem kaptam ... így több eseményt nem tudok dokumentálni. Máskor, nem készítettem én képet, vagy azok nem publikusak, így most kb. ezzel zárom a 2011-et.
Igazából ezt a bejegyzést is rég fontolgatom, a címe bennem forgolódik már egy jó ideje, de mivel a héten hitmélyítő alkalmaink lesznek Paptamásiban ezért írtam most.
Többen érdeklődtök felőlem is és a blogom felől is, köszönöm. Úgy látom több szolgatársam is egyre ritkábban ír. Nem mintha nem töltenék sok idő a számítógép előtt, de lehet némelyikőtöket meg is lep amit most leírok: igazából nem szeretek az irodámban dolgozni. Volt az idén sok "terep" munkám is bőven, bent is kuksoltam eleget.
Valaki felajánlt egy jó üzleti lehetőséget (máskor lehet érdekelt volna) és visszautasítottam, mondva: nincs időm a saját dolgaimat elvégezni, nem hogy mással foglalkozzak.
Volt olyan fizikai munka, amit ha elvégeztem volna én - szép summát megtakaríthatott volna a gyülekezetünk: de nem tudtam megcsinálni. Még bánkódok felette, ha kevesebbet lettem volna az irodámban például - talán ki lehetett volna szorítani azt az időt - ilyen nehéz helyzetben, mint amiben gazdaságilag ma élünk.
Egy szó mint száz, értsetek meg kérlek, hogy 2012-ben sem fogok sok bejegyzést írni, inkább törekedni fogok a személyes közösségre, mint az on-linera. Az elmúlt évben úgy érzem a sok rohanás között is volt sok jó közösségi alkalmam: a szolgatársaimmal, a családdal (lehetett volna több is) és az Úrral is (bár látom a mulasztásaimat is).
Mindenesetre statisztikát most nem teszek közzé, az összefoglaló ez: fizikailag, lelkileg és a reám rót feladatok szempontjából is egy nehéz éven vagyunk túl. Mindenért az Úré a dicsőség, mert nem hagyott el és megtapasztaltam, hogy nekem is elég az Ő kegyelme.
Volt hogy kértem képet a blogom számára ... és nem kaptam ... így több eseményt nem tudok dokumentálni. Máskor, nem készítettem én képet, vagy azok nem publikusak, így most kb. ezzel zárom a 2011-et.
Igazából ezt a bejegyzést is rég fontolgatom, a címe bennem forgolódik már egy jó ideje, de mivel a héten hitmélyítő alkalmaink lesznek Paptamásiban ezért írtam most.
Többen érdeklődtök felőlem is és a blogom felől is, köszönöm. Úgy látom több szolgatársam is egyre ritkábban ír. Nem mintha nem töltenék sok idő a számítógép előtt, de lehet némelyikőtöket meg is lep amit most leírok: igazából nem szeretek az irodámban dolgozni. Volt az idén sok "terep" munkám is bőven, bent is kuksoltam eleget.
Valaki felajánlt egy jó üzleti lehetőséget (máskor lehet érdekelt volna) és visszautasítottam, mondva: nincs időm a saját dolgaimat elvégezni, nem hogy mással foglalkozzak.
Volt olyan fizikai munka, amit ha elvégeztem volna én - szép summát megtakaríthatott volna a gyülekezetünk: de nem tudtam megcsinálni. Még bánkódok felette, ha kevesebbet lettem volna az irodámban például - talán ki lehetett volna szorítani azt az időt - ilyen nehéz helyzetben, mint amiben gazdaságilag ma élünk.
Egy szó mint száz, értsetek meg kérlek, hogy 2012-ben sem fogok sok bejegyzést írni, inkább törekedni fogok a személyes közösségre, mint az on-linera. Az elmúlt évben úgy érzem a sok rohanás között is volt sok jó közösségi alkalmam: a szolgatársaimmal, a családdal (lehetett volna több is) és az Úrral is (bár látom a mulasztásaimat is).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)