2011. június 28., kedd
Közösségi élet
Volt az elmúlt időben egy menyegző: az Eszes Péter és Tar Enikő volt a főszereplő, nem kaptam tőlük képet, de a vacsora alkalmából lencsevégre fogtam egy ad-hoc párt, íme: volt eljegyzés is Gurbai Gyula jegyezte el Vura Krisztinát.
Bihari építkezés
Magamról ... is
Isten kegyelméből elég jól vagyok most már. Van egy kis időm és erőm, hogy blogot is írjak. Az elmúlt bő egy hónapban egészségügyi problémákkal küszködtem. Megtapasztaltam Isten segítségét minden szempontból és testvérek szeretetét is. Volt egy vesekövem, ami igen megkínozott, egy stentet ültettek be ami megoldotta a problémát (mára már ki is vették). Ezzel párhuzamosan volt epe kövem is (ezek itt ni, 3 darab kb. 1 cm-es átmérőjű, a feleségem összeroppantotta az egyik, hogy lássa milyen kemény). Egy lapraszkópikus műtéttel távolították el őket, az Úré a szabadítás. Az Úr a Mózes V könyvéből bátorított a 29:29-el, a titkok az Úré - hogy mit, mikor és miért, az én feladatom az engedelmesség.
Temetési hír
Április 28.-án kísértük utolsó útjára Farkas Sándor testvérünket, a nyüvedi gyülekezet elöljáróját, akit Húsvét harmadnapja reggelén szólított haza az Úr a dicsősségbe. A népes végtisztességet tevő gyülekezet nem fért el a kis imaházban ahol az Istentiszteletet tartottuk. A vigasztalás igéit dr. Simon József lelkipásztor hirdette, Szövetségünk elnöke, az 1 Thess 4:13-18 alapján ezt követően Szigeti Ferenc reformárus lelkész, Szabó László Nagyvárad rogériuszi lelkipásztor szólták a vigasztalás igéit, költeményt mondott Telegdi Imre paptamásiból.
A gyászistentisztelet alkalmából szolgált az egyesített nagyváradi és paptamási énekkar, Bokor Barnabás, Borbély Ferenc és Vura Éva karmesterek vezetésével. Az egyesített zenekar szolgálata is felemelő volt a szertartás ideje alatt. A temetőben Elekes József lelkipásztor beszélt a feltámadás reménységéről a Jer 15:15-18; 29:11 alapján. Köszönjük a testvérek vigasztaló szolgálatát, amivel a család segítségére siettek ez alkalommal.
Farkas Sándor testvér 1942 október 15-én született Nyüveden, Farkas Sándor és Eszter második gyermekeként, itt nevelkedett és járt iskolába is. 1970 szeptember 20.-án bemerítkezett Érmihályfalván Für Imre lelkipásztor által. 1971 január feleségül vette Zeffer Katalint, akivel 40 évet éltek házasságban, megosztva az élet örömeit és terheit. Két gyermekük született: Csaba és Enikő, akik később 5 unokával örvendeztették meg. 30 évet dolgozott lakatos szakmunkásként a nagyváradi IAMT gyárban, ahonnan 1995-ben ment nyugdíjba.
A nyüvedi Baptista Gyülekezetben édesapja nyomdokain haladva hűségesen végezte a lelkimunkát és a különféle szolgálatokat, előbb mint imaóra vezető, később igehirdetőként is, 2001 után pedig gyülekezet vezetőként.
Nagyon szerette családját, gyülekezetét, szülőfaluját, minden munkáját, amihez hozzáfogott, kitartóan és hűséggel végezte el.
A súlyos betegséget 2009 decemberében diagnosztizálták szervezetében. Bár szívósan küzdött, a harc esélytelen volt. Méltósággal és türelemmel viselte a szenvedést és a megpróbáltatást, mígnem 2011 április 26.-án hajnalban visszaadta lelkét Teremtő Urának. Halála előtt 2 héttel csendesen elköszönt szerető családjától.
Köszönjük a testvéreknek, hogy imában hordozták Sanyi testvérünket és családját a megpróbáltatások idején. Isten vigasztalását kívánjuk a fájdalmas szívű családnak és a gyülekezetnek.
2011. április 9., szombat
Temetés
Március 29.-én temettük Tar Sándor testvért a paptamási gyülekezet tagját. Élete utolsó hónapjait gyermekei gondoskodásában töltötte Magyarországon, Hernádon. Igét hirdetett Orbán Levente, református lelkész a Filippi 1:21 alapján, majd a nyitott sírnál Albert István Zsolt lelkipásztor hirdette a feltámadás reménységét a János 11:25-26-ból, az Úr Jézus szavai alapján. Isten vigasztalását kívánjuk a család életére.
2011. február 25., péntek
IFI evangélizálás
Az Úr kegyelméből a hétvégén IFI evangélizálást tartunk paptamásiban. Péntek este 7 órától az imaházban kezdődik. Igét hirdet Meláth Attila lelkipásztor (Vác). Szombaton és Vasárnap délután 4-től a helyi kultúrházban lesz megtartva az összejövetel. Szombaton délután a Kvint együttes is koncertezik. Élő közvetítés lesz itt. A következő hét elején Biharon hitmélyítő alkalmakat szervezünk este 7 órától ahol ugyancsak Meláth Attila lkp szolgál, élő közvetítés is lesz itt.
2011. február 9., szerda
Evangélizálás
Ezen a héten a Bihari Magyar Baptista Gyülekezetben van evangélizációs hét, a web oldalunkon nézhető on-line, majd vissza is nézhető. Ez egy új projekt ezért nem tökéletes, de imádkozzatok értünk és mi igyekszünk jól közvetíteni.
A média felhasználása az evangélizálásban
Úgy gondolom, hogy napjainkban az nem kérdés, hogy fel lehet-e használni a médiát az evangélizálásban? Talán inkább az a kérdés, hogy miként tudnánk hatékonyabban felhasználni?
Először is azt szeretném tisztázni, hogy mit értünk a média alatt. A kommunikációban a média az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió, stb.). A mediáció fogalma a közvetítés szóból eredeztethető, a médium pedig közvetítőt jelent. A média tehát csak egy eszköz, aminek a segítségével a „jó hírt” tovább adjuk.
A médiát önmagában ne tartsuk csodatevő eszköznek: egy amerikai felmérés szerint a friss megtértek 90% személyes barátságból eredő meghívásra jött el először abba a gyülekezetbe, amelyben később megtértek.
Az Úr Jézus egy egyszerű világba érkezett: amikor nem volt tömegkommunikáció, Jézus nem írt könyvet, nincs róla fényképünk vagy videó felvételünk. De az életének olyan hatása volt a tanítványaira, hogy azok felforgatták az akkor ismert világ nagy részét viszonylag rövid idő alatt és hatalmas területeket evangélizáltak be a média felhasználása nélkül. Jézus amikor tömegekhez beszélt, kihasználta az adott terep tulajdonságait (pl. a Hegyibeszédkor, vagy a Genezáret taváról mondott beszédekor), hogy nagyobb hallgatóságot szólítson meg. De fontos volt neki a személyes beszélgetés is: Nikodémussal, a samáriai asszonnyal; és a család látogatás is (Mária és Márta). A feladatunk az, hogy tanuljunk TŐLE evangéliumi életet élni és hatékonyan szolgálni: nyilvánosan és házanként, amint azt Pál is tette (ApCsel 20:20).
Az úttörő tanítványokról reánk maradt média a jóhír terjesztésére: az írott evangéliumok és az apostoli levelek voltak, ezek több mint ezer évig kéz írással lettek másolva. Guttenberg nyomdája forradalmasította a médiát, majd később az elektromos áram megjelenése nyitott új horizontokat. Már a 19. században a híres Baptista igehirdető: Spurgeon prédikációit morze kódos táviratokban az Egyesült Államokba továbbították az Atlanti Óceán alatti kábeleken, és a napilapokba közölték őket. A 20. század legkiemelkedőbb Baptista evangélistája: Billy Graham elsőként használta a rádió mellett a televíziót is az evangéliumi üzenet továbbítására. Napjainkban eddig nem látott sebességgel alakulnak ki új üzenet hordozók és kommunikációs lehetőségek, amik sokszor úgy tűnnek mintha a személyes kapcsolatok kárára mennének.
A modern kommunikációs eszközök veszélyeket is hordozhatnak magukban, először is az elszemélytelenedést. A hallgató nem ismeri az igehirdetőt, a virtuális közösség pedig igen felszínes és sokszor képmutatástól tarkított, pedig az evangélizáció célja, hogy a hallgatók egy személyes kapcsolatot alakítsanak az Úr Jézus Krisztussal. Másrészt a média hatására még inkább elkényelmesedik a hallgató, otthon ül a TV előtt csücsül és prédikációt hallgat, az ilyen hallgató nagyon nehezen fog életére nézve elkötelező döntést hozni, mikor az fáradsággal járna együtt. Harmadsorban a média fogyasztó: válogatós, arra figyel amire akar, de semmire nem tud összpontosítani hosszabb ideig. Ő a tipikus posztmodern ember, aki mindent maga akar eldönteni a saját tetszése szerint, hiányzik belőle a ragaszkodás – márpedig Krisztus nem erre hívott el bennünket. Az a gyülekezet, amelyik a médiára helyezi a fő hangsúlyt előbb utóbb képmutatóvá válik, mert a látványosságra és a külsőségekre fog törekedni, a közvetlen és bensőséges közösség ápolás helyett. Bármilyen modern is legyen egy média eszköz, soha nem pótolhatja a személyes kapcsolatokat, ezért járnak az emberek koncertekre és más helyekre.
Mindezek ellenére a média hasznos és fontos elsősorban a keresztyén jelenlét megerősítésében. A média eszközök nagy része semleges önmagában, de miért engedjük, hogy az ördög az internetet például, csak a maga hasznára és a lelkek elkárhozására használja? Vannak kereső emberek, akik ha a médiában találkoznak az evangéliummal, akkor elgondolkodnak rajta és később keresnek egy helyi közösséget is amelyiket látogassák. A média segít fizikai távolságban élő ismerősöknek rokonoknak, hogy hírt halljanak, vagy információhoz jussanak és így szorosabb kapcsolatban éljenek a helyi gyülekezetükkel (egyre többen dolgoznak például külföldön huzamosabb ideig). Vannak ezen kívül betegek, vagy olyanok akiket a munkahelyük köt le, de egy élő közvetítés által bekapcsolódnak a helyi gyülekezetük Istentiszteletébe.
Imádkozzunk egyensúlyért és azért, hogy az Úr újítson meg bennünket, hogy belsőnkben és médiában is hűen képviseljük Urunkat.
Először is azt szeretném tisztázni, hogy mit értünk a média alatt. A kommunikációban a média az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió, stb.). A mediáció fogalma a közvetítés szóból eredeztethető, a médium pedig közvetítőt jelent. A média tehát csak egy eszköz, aminek a segítségével a „jó hírt” tovább adjuk.
A médiát önmagában ne tartsuk csodatevő eszköznek: egy amerikai felmérés szerint a friss megtértek 90% személyes barátságból eredő meghívásra jött el először abba a gyülekezetbe, amelyben később megtértek.
Az Úr Jézus egy egyszerű világba érkezett: amikor nem volt tömegkommunikáció, Jézus nem írt könyvet, nincs róla fényképünk vagy videó felvételünk. De az életének olyan hatása volt a tanítványaira, hogy azok felforgatták az akkor ismert világ nagy részét viszonylag rövid idő alatt és hatalmas területeket evangélizáltak be a média felhasználása nélkül. Jézus amikor tömegekhez beszélt, kihasználta az adott terep tulajdonságait (pl. a Hegyibeszédkor, vagy a Genezáret taváról mondott beszédekor), hogy nagyobb hallgatóságot szólítson meg. De fontos volt neki a személyes beszélgetés is: Nikodémussal, a samáriai asszonnyal; és a család látogatás is (Mária és Márta). A feladatunk az, hogy tanuljunk TŐLE evangéliumi életet élni és hatékonyan szolgálni: nyilvánosan és házanként, amint azt Pál is tette (ApCsel 20:20).
Az úttörő tanítványokról reánk maradt média a jóhír terjesztésére: az írott evangéliumok és az apostoli levelek voltak, ezek több mint ezer évig kéz írással lettek másolva. Guttenberg nyomdája forradalmasította a médiát, majd később az elektromos áram megjelenése nyitott új horizontokat. Már a 19. században a híres Baptista igehirdető: Spurgeon prédikációit morze kódos táviratokban az Egyesült Államokba továbbították az Atlanti Óceán alatti kábeleken, és a napilapokba közölték őket. A 20. század legkiemelkedőbb Baptista evangélistája: Billy Graham elsőként használta a rádió mellett a televíziót is az evangéliumi üzenet továbbítására. Napjainkban eddig nem látott sebességgel alakulnak ki új üzenet hordozók és kommunikációs lehetőségek, amik sokszor úgy tűnnek mintha a személyes kapcsolatok kárára mennének.
A modern kommunikációs eszközök veszélyeket is hordozhatnak magukban, először is az elszemélytelenedést. A hallgató nem ismeri az igehirdetőt, a virtuális közösség pedig igen felszínes és sokszor képmutatástól tarkított, pedig az evangélizáció célja, hogy a hallgatók egy személyes kapcsolatot alakítsanak az Úr Jézus Krisztussal. Másrészt a média hatására még inkább elkényelmesedik a hallgató, otthon ül a TV előtt csücsül és prédikációt hallgat, az ilyen hallgató nagyon nehezen fog életére nézve elkötelező döntést hozni, mikor az fáradsággal járna együtt. Harmadsorban a média fogyasztó: válogatós, arra figyel amire akar, de semmire nem tud összpontosítani hosszabb ideig. Ő a tipikus posztmodern ember, aki mindent maga akar eldönteni a saját tetszése szerint, hiányzik belőle a ragaszkodás – márpedig Krisztus nem erre hívott el bennünket. Az a gyülekezet, amelyik a médiára helyezi a fő hangsúlyt előbb utóbb képmutatóvá válik, mert a látványosságra és a külsőségekre fog törekedni, a közvetlen és bensőséges közösség ápolás helyett. Bármilyen modern is legyen egy média eszköz, soha nem pótolhatja a személyes kapcsolatokat, ezért járnak az emberek koncertekre és más helyekre.
Mindezek ellenére a média hasznos és fontos elsősorban a keresztyén jelenlét megerősítésében. A média eszközök nagy része semleges önmagában, de miért engedjük, hogy az ördög az internetet például, csak a maga hasznára és a lelkek elkárhozására használja? Vannak kereső emberek, akik ha a médiában találkoznak az evangéliummal, akkor elgondolkodnak rajta és később keresnek egy helyi közösséget is amelyiket látogassák. A média segít fizikai távolságban élő ismerősöknek rokonoknak, hogy hírt halljanak, vagy információhoz jussanak és így szorosabb kapcsolatban éljenek a helyi gyülekezetükkel (egyre többen dolgoznak például külföldön huzamosabb ideig). Vannak ezen kívül betegek, vagy olyanok akiket a munkahelyük köt le, de egy élő közvetítés által bekapcsolódnak a helyi gyülekezetük Istentiszteletébe.
Imádkozzunk egyensúlyért és azért, hogy az Úr újítson meg bennünket, hogy belsőnkben és médiában is hűen képviseljük Urunkat.
2011. február 2., szerda
Evangélizáció
A héten Paptamásiban evangélizációs Istentiszteleteket tartunk este 7-től,
itt látható!
itt látható!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)