2012. március 16., péntek
Paptamási hitmélyítő
A hétvégén nálunk szolgál Meláth Attila a Váci Baptista Gyülekezet lelkipásztor élő közvetítés lesz http://baptista.ro/paptamasi/ Péntek és Szombat este 7-től, Vasárnap de 10 du 5-től.
Hogyan készüljünk fel a lelki szolgálatokra?
Ez volt a címe annak a konferenciának, amelyet a Nagyváradi Misszió Kerület szervezett február 25-én a szolgálattevő testvérek számára. Öröm volt a testvérekkel a találkozás, akik hasonlóképpen kívánnak fejlődni a mi Urunk Jézus Krisztus szolgálatában. A mintegy 230 résztvevő imaáhítattal kezdte a napot, imára buzdított János Levente és Szabó László lelkipásztorok, az éneklést vezette Mike József lelkipásztor, aki egy alkalmi énekre is megtanította a jelenlevőket. Az áhítat után Mike József testvér az éneklés szerepéről és az Istentiszteleten betöltött helyéről beszélt és buzdított, hogy legyen jobban átgondolt és megszervezett az éneklésünk. Szabó László testvér az imádkozás fontosságáról és céljairól szólt és figyelmeztetett az ördög által emelt buktatókra is. A következő előadás a Bibliaóráról szólt és Kovács József lelkipásztor testvér igyekezett gyakorlati módon is bemutatni a felkészülés lépéseit, valamint ecsetelte a Bibliaóra levezetésének módjait, megemlítve mindegyiknek az előnyeit és hátrányait is.
A jó tanítások után következett a szünet: kávé és beszélgetések. Mint általában a jóból sosincs elég így hamar elmúlt a szünet is, de nem bántuk, mert lelkileg tovább épültünk. Simon József lelkipásztor testvér, Szövetségünk elnöke elmondta: „olyan jól érzem magam a testvérek között, hogy csak azt sajnálom, hogy nem tudnak itt maradni, hogy holnap tartsunk egy közös Istentiszteletet”. Simon testvér az igehirdetés szolgálatáról szólt és elsősorban az igeszóló minősségét hangsúlyozta. Nem mindegy kik végzik a szolgálatot, legyen újjászületett ember (ne csak bennszülött), elhívott, alkalmas és szent életet élő. Az igehirdetésre való felkészülés is fontos, legyen elég idő szánva rá, helyesen elvégzett lépések: az igehely megválasztása, megfigyelése, értelmezése, alkalmazása, vázlat készítés. Ezek után testvérünk kitért az igehirdetés előadására is részletezve és példákkal illusztrálva, hogy mitől óvakodjunk és mire igyekezzünk a mi szolgálatunkban. Kovács Gyula lelkipásztor testvérünk pedig az ifjúsági program és az Istentisztelet vezetésről beszélt röviden de hangsúlyosan.
Az előadások végén kis csoportokban imádkoztunk egymásért és azért a szolgálatért, amit az Úr ránk bízott. Az előadások után hely volt még néhány kijelentésnek és köszöntésnek is. Közöttünk volt és köszöntését átadta, Bernard Kabaru testvér is, akit a Pro Afrika program keretében többen is ismerünk az ITM programjának köszönhetően. A jó légkörben eltelt konferencia záró része a finom ebéd volt, amely mellett sok közösség ápoló beszélgetés is elhangzott. Mivel a testvérekben felmerülő kérdések megbeszélésére nem volt lehetőség, és az előadók is megosztották, hogy most csak röviden lehetett egy-egy témáról beszélni ezért úgy láttuk, hogy szükséges lesz folytatni majd ezt a konferenciát. Ebben erősítettek meg a testvérek utólagos beszámolói is.
Az alkalmon készült videó felvétel visszanézhető a következő címen: http://www.youtube.com/nagyvaradibaptista. Köszönjük a nagyváradi testvérek munkáját és szeretetét, amivel voltak felénk! Imádkozzunk, hogy az Úr készítsen fel minket és tegyen alkalmassá bennünket az Ő szolgálatában való buzgóságra, hatékonyságra és hűségre.
2012. március 12., hétfő
Élj az aranyszabály szerint!
Máté evangéliuma 7,12 „A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal”.
Napjainkat a rohanó világ jellemzi. Mindenkit lefoglal a saját problémája és a társadalmi kapcsolatok egyre lazábbak és hűvösebbek – hogy enyhén fogalmazzunk. Épp ezért és most napjainkban van a legnagyobb szükség az Úr Jézus tanítása szerint élni.
Jézus Krisztusnak a hegyi beszédében hangzott el a fentebbi kijelentés, ami arra buzdít, hogy tegyél olyan jót másokkal, amilyenben te is szeretnél részesedni. Ez az ige először is aktivitásra buzdít, légy kezdeményező ne várj másoktól mindent. Légy kész magadtól felkínálni dolgokat – légy önfeláldozó. Könnyebb mást hibáztatni, a más munkájában hibát lelni, de tegyél csak te is valamit és vállad fel, hogy te is hibázhatsz és nem vagy tökéletes.
Másrészt ez a felhívás arra is tanít, hogy ne legyenek nagy elvárásaid másoktól. Ha mindig csak másoktól függsz, sosem leszel önmagad, életcélod ne legyen a reakció, mert akkor lemaradsz sok jó dologról. Ha másoktól nem vársz el túl sokat, kevesebbet fogsz csalódni. Másrészt az igét olvasó ember legyen hívő – és hit által tegyen jó cselekedeteket, függetlenül a környezetétől.
Azt is meg kell tanulnunk, hogy ne legyünk személyválogatóak: az ige többes számban van (azokkal). Nem elég csak szép igéket olvasni, azokat élni kell a hétköznapokban. Hadd álljon itt erről egy példa.
Történetünk egy Fleming nevű szegény skót farmerrel kezdődött. Egy napon, miközben valami megélhetést próbált szerezni a családjának, segélykiáltást hallott egy közeli mocsárból. Eldobta a szerszámait, és odaszaladt a láphoz. Egy rémült fiút talált ott derékig elmerülve a fekete iszapban, aki kiáltozva próbálta kiszabadítani magát. Fleming farmer megmentette a fiút a hosszú, borzalmas haláltól. Másnap egy díszes hintó gördült a skót szegényes portájára. Egy elegáns nemesember szállt ki belőle, és a megmentett fiú apjaként mutatkozott be.
- Szeretném megfizetni neked - mondta -, hogy megmentetted a fiam életét.
- Nem fogadhatok el fizetséget azért, amit tettem - válaszolta a skót farmer, és egy legyintéssel elutasította az ajánlatot. Ekkor a farmer saját fia jelent meg a család viskójának ajtajában.
- Ez a te fiad? - kérdezte a nemesember.
- Igen - válaszolta büszkén a farmer.
- Akkor egyezzünk meg! Hadd biztosítsam neki azt az oktatást, amit
az én fiam fog kapni! Ha a gyerek olyan, mint az apja, akkor bizonyosan olyan ember lesz belőle, akire mind a ketten büszkék leszünk.
Így is lett!
Fleming fia a legjobb iskolákba járt, és mikor eljött az ideje, diplomát szerzett a St. Mary's kórház orvosi karán Londonban, majd nemsokára az egész világ megismerte a nevét: ő volt a kiváló Sir Alexander Fleming, a penicillin feltalálója.
Évekkel később, ugyanannak a nemes embernek a fia, aki megmenekült a mocsárból, tüdőgyulladást kapott. És ekkor mi mentette meg az életét? A penicillin! Hogy hívták a nemesembert? Lord Randolph Churchill. És a fiát? Sir Winston Churchill (Anglia miniszterelnöke a Második Világháború idején).
Egyszer valaki azt mondta: kölcsönkenyér visszajár!
Te milyen „kenyeret” adsz másnak? És milyen fog majd neked „járni”?
Napjainkat a rohanó világ jellemzi. Mindenkit lefoglal a saját problémája és a társadalmi kapcsolatok egyre lazábbak és hűvösebbek – hogy enyhén fogalmazzunk. Épp ezért és most napjainkban van a legnagyobb szükség az Úr Jézus tanítása szerint élni.
Jézus Krisztusnak a hegyi beszédében hangzott el a fentebbi kijelentés, ami arra buzdít, hogy tegyél olyan jót másokkal, amilyenben te is szeretnél részesedni. Ez az ige először is aktivitásra buzdít, légy kezdeményező ne várj másoktól mindent. Légy kész magadtól felkínálni dolgokat – légy önfeláldozó. Könnyebb mást hibáztatni, a más munkájában hibát lelni, de tegyél csak te is valamit és vállad fel, hogy te is hibázhatsz és nem vagy tökéletes.
Másrészt ez a felhívás arra is tanít, hogy ne legyenek nagy elvárásaid másoktól. Ha mindig csak másoktól függsz, sosem leszel önmagad, életcélod ne legyen a reakció, mert akkor lemaradsz sok jó dologról. Ha másoktól nem vársz el túl sokat, kevesebbet fogsz csalódni. Másrészt az igét olvasó ember legyen hívő – és hit által tegyen jó cselekedeteket, függetlenül a környezetétől.
Azt is meg kell tanulnunk, hogy ne legyünk személyválogatóak: az ige többes számban van (azokkal). Nem elég csak szép igéket olvasni, azokat élni kell a hétköznapokban. Hadd álljon itt erről egy példa.
Történetünk egy Fleming nevű szegény skót farmerrel kezdődött. Egy napon, miközben valami megélhetést próbált szerezni a családjának, segélykiáltást hallott egy közeli mocsárból. Eldobta a szerszámait, és odaszaladt a láphoz. Egy rémült fiút talált ott derékig elmerülve a fekete iszapban, aki kiáltozva próbálta kiszabadítani magát. Fleming farmer megmentette a fiút a hosszú, borzalmas haláltól. Másnap egy díszes hintó gördült a skót szegényes portájára. Egy elegáns nemesember szállt ki belőle, és a megmentett fiú apjaként mutatkozott be.
- Szeretném megfizetni neked - mondta -, hogy megmentetted a fiam életét.
- Nem fogadhatok el fizetséget azért, amit tettem - válaszolta a skót farmer, és egy legyintéssel elutasította az ajánlatot. Ekkor a farmer saját fia jelent meg a család viskójának ajtajában.
- Ez a te fiad? - kérdezte a nemesember.
- Igen - válaszolta büszkén a farmer.
- Akkor egyezzünk meg! Hadd biztosítsam neki azt az oktatást, amit
az én fiam fog kapni! Ha a gyerek olyan, mint az apja, akkor bizonyosan olyan ember lesz belőle, akire mind a ketten büszkék leszünk.
Így is lett!
Fleming fia a legjobb iskolákba járt, és mikor eljött az ideje, diplomát szerzett a St. Mary's kórház orvosi karán Londonban, majd nemsokára az egész világ megismerte a nevét: ő volt a kiváló Sir Alexander Fleming, a penicillin feltalálója.
Évekkel később, ugyanannak a nemes embernek a fia, aki megmenekült a mocsárból, tüdőgyulladást kapott. És ekkor mi mentette meg az életét? A penicillin! Hogy hívták a nemesembert? Lord Randolph Churchill. És a fiát? Sir Winston Churchill (Anglia miniszterelnöke a Második Világháború idején).
Egyszer valaki azt mondta: kölcsönkenyér visszajár!
Te milyen „kenyeret” adsz másnak? És milyen fog majd neked „járni”?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)